Spórolj bemenetet, avagy bővítsd a hardvert!

Juhász Gergely

 

Az előző cikkben bemutatásra kerültek az alap bemenetek, alap számítógépen.

Most nézzük meg, hogy mivel lehet azon a problémán segíteni, ha a bemenetek száma továbbra is kevésnek bizonyul.

Második LPT port
Sokan nem ismerik ezt a lehetőséget, de ha asztali gépet használsz, akkor egy kis költségű PCI-os LPT kártyával növelheted a portok számát. Ezt a Mach3 támogatja, sőt:
Be lehet állítani, hogy az LPT nem a szokásos elrendezésű legyen (13 kimenet, 5 bemenet), hanem fordított, azaz 5 kimenet, 13 bemenet. Ez egy nagyon praktikus megoldás, de egyetlen portnak nem megfelelő, hiszen az 5 kimenet nagyon kevés.

USB-s mozgásvezérlő
Az USB-s csatolófelület manapság alapvető minden eszköznél, végre a CNC vezérlésben is terjed. Ennek előnye két dologban nyílvánul meg: Bármilyen mai PC-hez csatlakoztatható, (szemben az LPT port elavultságával) és akár laptoppal is használható!
Saját csatoló szoftverrel rendelkezik, mely a diagnosztikában nagy segítség. Ez egyből Mach3 alá be is épül, így nem zavaró, nem kell külön indítani.
Kimenete illesztett, az USB kábelek elterjedtek különböző hosszokban is. Lecsatlakoz(tat)ás esetén a Mach3 is azonnal leáll.
Mivel a magyar fejlesztéseket előnyben részesítem, így jelenleg a Polgárdi Design féle mozgásvezérlőket tárgyalom:
UC100: 1db LPT portnak felel meg.
UC300: 5db LPT port, ebből 2db kimeneti, 3db bemeneti beállítással. Illetve 2-2db analóg be- és kimenettel is rendelkezik.

Hátránya:  nagyobb beruházást jelent, mint egy régebbi komplett asztali PC.  Lecsatlakoz(tat)ás esetén csak Mach3 újraindítással lehet folytatni a munkát. UC300 csak szalagkábeles csatlakozókkal rendelkezik.
Fejlesztés alatt áll a hozzá tartozó UCCNC program, aminek a tudása irgalmatlan nagy, de bizonyos funkciók még nincsenek rajta készen.

Parancsbemenetek:
Parancsbemeneti jelnek hívjuk azt, ha nem a gép működését szolgálja a jel, hanem a működtetését! Azaz nem belső folyamatokat szolgál ki a jel (végállás, home, enkóder), hanem irányítási funkciója van (start, stop, E-Stop).
Ezekhez a parancsokhoz mindig kell egy-egy külön bemenet. Ilyenek pl: Indítás/leállítás gomb, főorsó kapcsolás, munkadarab továbbítás, sebesség állítás, stbstb.
Ezeket a parancsokat általában egy kezelőpultról adjuk ki nyomógombokkal vagy kapcsolókkal. Gyakran szükség lehet a működést vagy állapotot visszajelezni, így ezekben általában van egy ledes visszajelzés. Régen izzós megoldás volt csak elérhető, emiatt elterjedtek a 24V-os rendszerek. Ezeket még ma is használják, így amikor egy ilyen 24V-os kezelőfelületet kell összekötni a PC 5V-os rendszerével, akkor általában optocsatolót szükséges alkalmazni. Ha magunk hozunk létre egy saját rendszert, akkor érdemes egyből 5V-ra tervezni.

Billentyűzet emulátor
Kis méretű áramkör, mely a Mach3 parancsait hívatott megvalósítani egy gombnyomásra.
Segítségével készíthetsz a gépedhez saját vezérlőpultot, mely által a munkafolyamat egyszerűsíthető: egy gombnyomással indítható a munkafázis. Külön panelen vezérelhető a tengelyek mozgása.
Emulátor jelentése: Egy bemenet aktiválása által a kimenete kombinációs parancsot küld a PC felé. (Bemenet: Start, kimenet: ALT+R)

Ezen lehetőségeken felül említést érdemel még a MODBUS: 
A MODBUS egy régesrégen kifejlesztett ipari kommunikáció, mely nagyon egyszerű alapokon nyugszik és stabil működésű. Kis adatforgalmat igénylő kommunikáció volt eredetileg, melyre akár több száz eszközt fel lehetett fűzni.
Esetünkben a legfontosabb tulajdonságai ennek a protokollnak: Könnyű bővíthetőség, egyszerű kezelés, alapból Mach3 kompatibilis. Viszont időkritikus felhasználásra nem ajánlott: végállás, E-Stop, home.
Ami re tökéletesen megfelel: kezelőfelületen visszajelzés, hűtőrendszer bekapcsolás, stb. Általános esetben nincs szükségünk ilyen bővíthetőségre, de ha profi felületet akarunk építeni, akkor ez az irány lehet a megfelelő megoldás.

Érintőképernyő
Sok partnerünk valójában nem is igényel bemeneteket, csak a kezelőszerveket nem egérrel és billentyűzetkombinációkkal akarja elérni, hanem felhasználó avagy gépkezelő barát felületet szeretne kialakítani.
Erre jó megoldás a billentyűzet emulátor mellett egy érintőképernyő is, és nagy segítség egy saját Mach3 felület.
Ennek előnye, hogy munkára szabható a program felülete: ha csak egy ismétlődő munkafolyamatra van szükségünk, akkor elegendő lehet üzemszerűen két gombot megjeleníteni a képernyőn.
Hátránya, hogy a felület létrehozása szaktudást igényel, az érintőképernyő nem olcsó mulatság, és egy új felülettel elveszíthetjük a kompatibilitást másokkal.
Értsd: gyorsbillentyűk változnak, telefonos segítségkérés lehetetlen.

"-Kattints az X koordináta alatti Goto Zero gombra!
-Nincs is koordináta kijelzésem!
-He?"
:D